Mély, Mélyebb, Még Mélyebb

Avagy mi is az Extrém mélymerülés?

Te milyen mélyen voltál? Hétköznapi kérdés ez a búvárok körében. Szinte mindenki felteszi, ha új búvár ismerősre akad. Ezek után egy szám következik, amely bármennyire is hihetetlen semmit nem mond, hiszen a mélység annyira relatív, mint a sebesség az autóvezetésben. Kinek sok, kinek kevés, attól függően, hogy mekkora tapasztalattal, tudással rendelkezik az illető. A kezdők első merülései 20 méteres mélység környékén történnek, a haladók már 30 méterre is lemerészkednek és a gyakorlottak 40 méternél állnak meg. Azt gondolhatnánk, hogy ez így kimondva nem is olyan nagy szám, hiszen ez sétálva is maximum egy percnyi távolság. Ha azonban úgy vesszük, hogy ez a tizenkettedik emelet magassága rögtön más a kép. Ez az a határ, amelyre speciális felszerelés nélkül, átlagos tudással egy jó búvár lemerészkedhet. Mivel minden mélységnél van mélyebb a kihívás a kalandvágy a veszély keresése egyre mélyebbre, és mélyebbre hajtja azokat, akik nem bírják fékezni ez iránti szomjukat. Következő cikkünk azoknak a gondolatait, érzéseit és merülési technikáit mutatja be, akik ráléptek erre az útra.

Ki az aki az extrém mélymerüléssel foglalkozhat kérdeztük Dóra Gyula búvároktatót? A legfontosabb talán az önismeret és az érettség szintje. A mélymerülés egy olyan világ, ahol egyetlen egy dolgot sohasem tehetsz meg. Nem hazudhatsz sem a társaknak, sem önmagadnak. Ha mégis ezt teszed, akkor a társaid és önmagad legnagyobb ellensége vagy. Az őszinteség a kulcs ehhez a világhoz. Reálisan kell értékelned a technikai tudásodat, a gyakorlatodat, a képességeidet és a motivációdat. Ha bármelyik területnél nem a valóságot teszed a mérleg serpenyőjébe ez előbb, vagy utóbb visszaüt. A második legfontosabb tényező a tapasztalat szintje. A mélymerülés tudnivalóit nem lehet kártyavárra építeni. Nélkülözhetetlen egy olyan biztos nyugalom, ami a legváratlanabb helyzetekben is biztosítja a reális helyzetértékelést és döntést. Ezt a belső nyugalmat és önbizalmat csak a gyakorlat hozhatja meg. Fölösleges dolog szorzást és összeadást tanítani valakinek, ha nem tud összeadni és kivonni. Nem érdemes a belső önellenőrzés finom technikáiról beszélni annak, aki még a merülési technikákat sem tudja biztosan.

 

Ha mindezek a képességek megvannak mit kell megtanulni a mélymerüléshez? Mivel a mélymerülés extrém tartományokban történik ismerni kell azokat az élettani folyamatokat amelyek velejárói ennek a területnek. Ilyenek dekompressziós technikák és ismeretek, amelyekkel elkerülhető az, hogy a nitrogén vagy más semleges gázok emelkedés közben buborékokat alkossanak a vérben és a test szöveteiben. Ez rendkívül lényeges kérdés, hiszen a mélymerülés alkalmával olyan gáztelítettségi szinteket ér el a búvár, hogy a feljövetel közben dekompressziós megállókkal kell lassítania a feljövetel sebességét azért, hogy a gáznak elegendő ideje legyen a problémamentes távozásra. Ezek a megállók különböző szinteken és időkkel történnek, melyeket táblázatokból, vagy számítógépeken futó szoftverekből kaphatunk meg. Ha a számításba hiba csúszik, a következmények tragikusak lehetnek. Gyakran alkalmaznak olyan technikákat is amikor a megállók idejének csökkentése érdekében olyan gázra váltanak a búvárok amelyben nagyon kevés a semleges és nagyon sok az Oxigén. Ezt a gáz legtöbbször a Nitrox, ami Nitrogén és Oxigén keveréke, de 50-80 % Oxigént tartalmaz és csak a maradék Nitrogén. Így jóval gyorsabb a kiürülési idő, mintha a merülés alatt használt gázzal “dekóznának”. Sok külső tényező azonban módosítja a valóságos élettani folyamatokat azokhoz képest, amelyekkel a táblázatok vagy szoftverek számolnak. Ezért ismerni kell a hideg a dehidratáció (kiszáradás) az intenzív fizikai munka a széndioxid felgyülemlés és egyéb tényezők negatív hatását és azok kivédésének technikáit. Nagyon fontos ismerni a gázok narkotikus hatását és elviselhetőségük szintjét. Magas nyomáson azok a semleges gázok melyek nem vesznek részt az élettani folyamatokban narkotikus hatást gyakorolnak a búvárra. Ez a köztudatban mélységi mámor néven ismert hatás nagyon alattomos ellensége a mélymerülőknek. A leggyakrabban a Nitrogén narkotikus hatásával kell számolni, de más gázok is rendelkeznek ezzel a rossz tulajdonsággal. Általában azt mondhatjuk, hogy levegővel merülve a Nitrogén 30 métertől lefelé fokozatosan erősödve fejti ki altató érzéstelenítő hatását. Kísérletek bizonyították, és tapasztalt búvárok állítják ezt a tényt, de sajnos sok kezdő állítja, hogy ő nem tapasztalta 40-50 méteren sem. Ebben rejlik a legnagyobb veszély. A finom előjeleket még nem tudja érzékelni az, akinek nincs meg a kellő önkontrollja, hiszen rengeteg sok érdekes és fontos dolog köti le figyelmét. Olyan ez, mint amikor valaki tanul autót vezetni és annyira lefoglalja a sávváltás művelete, hogy észre sem veszi mikor ment át a piroson. Ha valaki a narkotikus határ alatt szeretne merülni más gázokkal kell, hogy helyettesítse a Nitrogént. Ez a gáz leggyakrabban a Hélium de más gázokat is használnak, mint a Hidrogén vagy a Neon. A gázok helyes keverési arányát, a hatásuk figyelembevételén alapuló számításokkal határozzák meg. Így aztán sok fajta kevert gázt alkalmaznak a lehetőségek és a követelmények figyelembevételével. Leggyakrabban a Helioxot, a Heliairt és a Trimixet alkalmazzák. Még rengeteg kevertgáz létezik annak érdekében, hogy még nagyobb mélységeket érhessen el a búvár, de mindennek ismertetése több vaskos könyvet is kitenne.

Hihetetlenül hangzik, de az Oxigén is jelenthet gondot egy merülés alatt. Ha túl nagy mennyiségben van jelen és túl nagy nyomáson lélegezzük be, akkor az Oxigénmérgezés lehetőségének tesszük ki magunkat. A búvárnak ismernie kell azokat a számításokat, amelyekkel meghatározható az adott keverék Oxigéntartalmából és a mélységből együttesen adódó Oxigénterhelés szintje. Ennek a problémának a kiküszöbölése miatt alkalmaznak olyan keverékeket a merülés mélyebb szakaszaiban, amelyekben az Oxigéntartalom kevesebb, mint a felszíni levegőben, de a nagyobb nyomás miatt mégis alkalmasak a légzésre. Az Oxigénmérgezésnek több típusa ismeretes, de legjobban az idegrendszeri mérgezésre kell figyelnie a mélymerüléssel foglalkozónak. A központi idegrendszer mérgezése nagyon gyors és legtöbbször végzetes lefolyású. Néha vannak előjelek, de sok esetben átmenet nélkül jelentkeznek görcsös rohamok melyek miatt a búvár képtelen az önmentésre és a légzésre. Ez hibás számításból, a határok átlépéséből vagy rossz gázváltásból adódhat. A rossz gázváltás azt jelenti például, hogy a búvár lefelé menetelkor nem egy csökkentett Oxigéntartalmú gázra vált, mint kellene, hanem arra, amelyet a dekompressziós megállónál kellett volna használnia, ennek viszont sokkal nagyobb az Oxigéntartalma. A túl kevés Oxigén is problémát okoz. Ez szintén adódhat rossz gázváltásból. Ha a dekompresszió kezdetén nem a növelt Oxigéntartalmú gázra vált át a búvár, hanem a csökkentettre, akkor az Oxigén hiány miatt fogja elveszteni az eszméletét. A mélymerülés egy virtuális zárt térben történik, ami azt jelenti, hogy csak akkor emelkedhetünk fel, ha az összes megállót teljesítettük. Ez azt is jelenti, hogy meg kell tudni határozni a szükséges gázmennyiséget és a biztonsági tartalékot. Itt sem illik hibázni, mivel levegő elfogyás esetén a felmenetel is gond és a lent maradás is körülményes. Természetesen még tanulni kell a vészhelyzeti technikákról, mélymerülési elvekről, felszerelés konfigurációktól, kontrollról és sok-sok mindenről de ez már tényleg csak azoknak érdekes, akik tanfolyamra járnak.

Milyen speciális felszerelések szükségesek a mélymerüléshez? A felszerelések ugyan azokból az elemekből állnak, mint a hobbi merülők felszerelése. A különbség legtöbbször csak annyi, hogy a létfontosságú eszközökből kettőt viszünk magunkkal. Itt nem engedhető meg az, hogy meghibásodás esetén tartalék nélkül maradva felemelkedjünk. Tartalékot kell vinnünk reduktorokból, műszerekből, maszkból, késből stb., stb., stb., szinte mindenből. A palackok térfogata és száma is nagyobb mint egy hobbi merüléskor. Nem ritka a 3-6 palack sem. A jacket (az a felfújható mellény, amellyel a lebegőképességet szabályozhatjuk) is más egy kicsit. Nagyobb a légtérfogata mivel sokkal több felszerelést kell lebegve tartania és sokszor két külön légrészt tartalmaz vészhelyzet esetére. Használnunk kell még egy speciális gázelemző szondát, amivel merülés előtt le kel ellenőriznünk a palackok tartalmát azért, hogy megbizonyosodjunk arról, tényleg az van-e bennük, amit szeretnénk. Ha ez megvan, és mindent megterveztünk, kiszámítottunk és leellenőriztünk (ez néha egy egész napot is igénybe vesz) vár bennünket az a világ, ami mindenkinek mást és mégis hasonlót jelent.

Neked mit jelent a mélymerülés? A mélymerülés nekem nem a számok öncélú hajhászását, valamiféle beteges bizonyítási kényszer kielégítését jelenti, mint ahogy azt legtöbben gondolják. Ez annál sokkal értékesebb lehetősége az életnek. A mély merülés egy olyan világ, ahová a búvár nem a kedves halacskák nézegetése miatt kel útra. A cél önmagad megtapasztalása. Azok az érzések, amelyek odalenn mélyen az elméd legtitkoltabb zugából kerülnek elő, megmagyarázhatatlanok, félelmetesek és csodálatosak. Ezek csak a te élményeid, amelyeket sem megosztani sem megértetni nem kell senkivel. Amikor nekivágsz az útnak rengeteg mindenre van szükséged ahhoz, hogy kiérdemelhesd azt a jutalmat amely az út végén vár rád. Szükséged van önbizalomra és félelemre, józan észre és kockázat vállalásra, vas akaratra és lemondásra, társra és magányra. Mikor mire? Ez az amiért belépsz. Ez a merülés a te döntéseid sora és ha véget ér a merülés megtudod ki vagy. Ha a tudásod határmezsgyéjén merülsz, az olyan lehet mint a kötéltánc. Mindenre figyelned kell és minél jobban megközelíted a határt annál jobban kopnak le rólad a fenti világ gondjai, érzései, hiszen minden idegszálad csak erre az egy pillanatra koncentrál. Nem foglalkozhatsz egy határ után sem a társaddal, sem bármi mással amit a fenti világból hoztál magaddal és ha ekkor átadod magad az érzéseidnek akkor találkozol önmagaddal. Azzal a tiszta önmagaddal aki akkor, ott, minden kényszer és befolyás nélkül létezik. Megérted, hogy mit jelent az abszolút szabadság és milyen vagy te legbelül. Megtudod mennyit ér az életed, az értékrended és mennyit érsz te magad. Vannak, akik ezeket a gondolatokat és érzéseket a hegyek csúcsain, a sziklák lezúduló tajtékjain vagy egy repülőgépből kiugorva szabadesés közben élik át. Sorstársak vagyunk és mi értjük egymást. Nem vagyunk sem különbek, sem jobbak azoknál akik, akik hétvégén virágot ültetnek a kertben vagy a békés hétköznapokat választják. Mi ilyenek vagyunk. Akkor, abban a pillanatban, amikor az életünk csak a saját kezünkben van szabadok és önmagunk vagyunk.

Kategória: Cikkek